Spenótos-gombás kenyérfelfújt -- nyomor luxuskivitelben.

A hozzávalók mennyisége változhat -- lehet több vagy kevesebb spenótot, gombát, miegymást használni.

Hozzávalók: 
- negyed kiló száraz vagy gyengén pirított kenyér, szeletelve
-kb. húsz-huszonöt deka spenót (fagyasztott)
- másfél - két csészényi gomba (fagyasztott) -- most szegfűgomba, hozzá fél marék szárított vargánya.
- három-négy gerezd fokhagyma
-  két-három csésze tej
- négy tojás
- kevés olaj, só, bors, szerecsendió, egy púpos kiskanálnyi kakukkfű
- másfél csészényi reszelt sajt, vegyesen -- parmezán, cheddar, ami van. Minél átütőbb, erősebb ízű, annál kevesebb. Semleges ízű sajtból jöhet több is.

A kenyérszeleteket (én most fehéret használtam) alaposan bedörzsölöm fokhagymával. Félreteszem. Cseppnyi olajon vagy vajon megfuttatok egy gerezd foghagymát, a spenótot kevés tejben megpárolom, nagyon kevés sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezem. Amikor kész,mixelem, ha kell, félreteszem.

Egy cikk fokhagymát megfuttatok olajon vagy vajon,rádobom a gombát (a szárított gombát előkészítem ha kell), sózom, borsozom, puhára párolom. A vége felé kakukkfűvel ízesítem.

A  kenyeret felkockázom (kb két centinyi kockákra), összekeverem a spenóttal, gombával, reszelt sajttal. Felverem a négy tojást, ráöntök úgy két csésze tejet, sózom, borsozom ezt is. (A sóval vigyázni.) A tojásos tejet ráöntöm a spenótos-gombás-sajtos kenyérre, hagyom állni jó tíz percet, hogy a kenyér megszívja magát, aztán a masszát alaposan kivajazott formába öntöm, és erős tűzön sütögetem jó ötven percet, amíg szépen megpirul. Vigyázzunk, ha lehet inkább nagyobb formát válasszunk, ne rétegezzük túl. (Úgy másfél-két réteg az ideális). Amikor az alja-teteje szépen megpirult, kész is.

(A New York Times receptje alapján, kissé módosítva.)

Mivel minden hozzávalót külön sózunk, nagyon vigyázzunk, ugyanis fontos, hogy a tojásos tejbe is kerüljön. A gombába több kakukkfű is kerülhet, a spenótnak sem ártott meg a szerecsendió.

Gyömbéres- kétszeresen citromfüves csirkeleves gombával -- az ázsiai csorba

Mondhatnám azt is, hogy ez a híres Tom Kha gai (eredeti recept angolul itt, itt és itt). Noha az elkészítési mód különbözhet, ahány ház annyi szokás, abban többnyire egyetértenek, hogy a galangál és az ázsiai citromfű (lemongrass) elmaradhatatlan tartozéka ennek a levesnek, amiként a thai currypaszta is. (Receptek, leírás itt, itt és itt).

Én megfőztem az eredetit, és valóban, az nem leves, az már vallás, attól az ember felcsap buddhistának, miegymásnak, utána nem is akar mást enni soha többé. Érdemes kipróbálni, és érdemes beszerezni a hozzávalókat, valóban élmény.

Azonban szegény ember vízzel főz: a galangál, kaffir lime levél. thai curry paszta sem mindig beszerezhető a sarki fűszeresnél, szegény ember pedig vízzel főz. Volt itthon gyömbér, egy csirkemell, gomba, citromfűtea (Melissa officinalis), akadt kókusztej is, meg zöldhagyma. No meg a híres citromfű,anélkül valóban nem megy. A halszószról nem is szólva, az már elengedhetetlen tartozéka az erdélyi konyhának. Az olyan,mint amikor az ínyesmester szardellával sózza a vajas kenyeret is. Nem lett rossz: könnyű, rendkívül pikáns és laktató leves lett belőle, savanykás is, töltött is, noha nem terhelte meg a gyomrot. Üdített is, jó ez a leves télen, nyáron. Egészséges is, érdemes olvasni egy kicsit a hozzávalókról.

Hozzávalók (kb. 2 adag)
 - egy köteg zöldhagyma, )vagy egy salotta, vagy közepes hagyma, mikor mi akad)
- két gerezd fokhagyma
- fél ujjnyi gyömbér, vékonyan szeletelve
- két-három szál citromfű
- egy evőkanálnyi citromfű tea
-chilipaprika (kevés)
-egy tk (vagy fél tk) csípős currypor, ugyanannyi édes currypor
- kb. negyedliternyi kókusztej (lehet kókuszporból is)
- egy fél csirkemell, lehet egész is
- jó marék gomba, vegyesen (ebbe szárított vargánya került, csiperke és szegfűgomba)
- alaplé, húsleves netán leveskocka (kb. félliter)
- koriander, petrezselyemzöld
- nagyon kevés olaj vagy ghee.
- egy zöldcitrom
- halszósz, barna cukor vagy melasz

Az olajat felhevítem, beleszóróm a kétféle curryport (aki teheti, használjon pasztát), megkeverem, lehúzom a tűzről. Beleszóróm a felaprított hagymát, fokhagymát, üvegesre párolom. A citromfüvet megtisztítom (az angol receptek egyikében ott a tisztítási módja), kettévágom, vagy négybe, beledobom a szeletelt gyömbérrel együtt. Beleszórom a citromfűtea leveleket is. Kevergetem egy kicsit, aztán feltöltöm a húslevessel. Ízlés szerint csöppnyi chilit szórok bele. Hagyom gyöngyözni úgy 15-20 percet, lefedve.

Közben centis-kétcentis falatokra vágom a húst, úgy tíz perc múlva azt is a levesbe dobom, a gombát is. A végén hozzátöltöm a kókusztejet, lehúzom a lángot, hagyom még 5 percet, nagyon alacsony tűzön (a kókusztej kicsapódhat).

A  végén egy-két evőkanálnyi halszósszal ízesítem (ez nagyon ízlésfüggő, lehet több is), kb. egy ek cukor is megy bele,no meg a zöldcitrom leve. Amikor kész, megszórom a felaprított zöldhagymaszárral, koriander zölddel, tálalom. Az asztalnál aztán kik-ki cukrozhatja-halszószozhatja kedve szerint.

Kisebb munka megfőzni mint leírni. Lényeges, hogy ne kapassuk oda a hozzávalókat, és hagyjuk valamennyit főni a kókusztejben is. A látszat ellenére nem drága, és még annál is kevésbé körülményes. Vegetáriánus változatánál használjuk zöldséglevest és gombát, fűszerezzük erősebben.

Gombaleves kapros galuskával

Egészséges, gazdag és laktató.

Hozzávalók:

fél kiló csiperke (vagy csiperke és erdei gomba vegyesen, szárított is jó)

leveszöldség (két murok, egy petrezselyen, zeller vagy/és biovegeta)

egy közepes hagyma

egy-két tojás

liszt

olaj, vaj

só, bors, édesnemes paprika, rózsapaprika

petrezselyemzöld, kapor, zellerlevél, tejföl, citrom

Odateszem a zöldséget főni egy külön lábosban, ízlés szerint fűszerezem. A hagymát apróra vágom, olaj és vaj keverékén üvegesre dinsztelem. Megszórom édesnemes paprikával (mintha paprikást főznék, csak kevesebbet teszek bele). A gombát megtisztítom, felszeletelem, a dinsztelt hagymára dobom, lehúzom a tüzet. Párolom, lé nem kell rá, ha csiperkével dolgozunk, levet ereszt. Úgy tíz perc múlva feltöltöm, a lé lepje el a gombát, de csak alig. Rövid lére fogva főzöm, néha feltöltöm a zöldséglével. Kóstolom, sózom, borsozom. Lényeges, hogy rövid lére fogva főzzük: hamarabb kész van. Szempont az is, hogy sokkal intenzívebb íze lesz így.

Közben egy-két tojásból és lisztből tésztát keverek a galuskának. Inkább rugalmas-puha legyen, mint kemény. Belevágok egy csokor kaprot.

Amikor a leves kész (a zöldség megfőtt), feltöltöm a maradék zöldséglével vagy vízzel, amikor forr, beleszaggatom a galuskát. Amikor a galuska puhára főtt, fűszerezem, petrezselyezöldet szórok bele, belecsavarok egy fél citromot, tejfölözöm, tálalom.

Körülbelül harminc perc alatt kész is van, néha több, de nem sokkal. Annyira laktató, hogy ritkán kívánunk második fogást utána.

Keserűgomba juhtúróval

Nyári kedvenceim egyike a keserűgomba. Évek óta nem láttam, hírmondóban sem. Becses portéka, üzletben, piacon nem kapható már. Kár pedig, kesernyés, különleges étel, ne hagyjuk feledésbe menni.

Ma ez lesz a vacsora.

Zilahy Ágnes szakácskönyvében ott a recept, blogokban nem találkoztam még vele.

Egy darab sós szalonnát jól össze kell vagdalni és egy nagy csomó zöldpetrezselyem-levelet is jól meg kell vagdalni és a szalonnával össze kell keverni és kevés sót is közé tenni. A gombákat felül, a szára körül, e szalonna és petrezselyem vagdalékkal egészen be kell kenni, aztán zsiros tepsibe sorba kell rakni. Sütő csőbe gyors tüzön pirosra kell sütni és azonnal tálalni.

Én petrezselyemzöld nélkül készítem (amilyen kesernyés, csípős, jobban szeretem ha önmagéban érvényesül az íze): füstölt szalonnát pirítok, a zsírt és a pörcöket tepsibe teszem, a megtisztított gombákat a tepsibe helyezem, a kalapokra egy kis kupac burduf túró (erről viszont szó esett már a magyar blogoszférában) kerül, mehet a forró sütőbe. Sör, száraz fehérbor lesz mellé.

Epebetegek ne próbálkozzanak vele, nagyon megfekheti a gyomrot. A maradék túróból körözött készül majd, ezt is így, burdufból szeretjük a legjobban: kevés vajjal, épp hogy lazítsa egy kicsit, jön bele paprika, kömény bőven, kész.

Afgán rizs

Hozzávalók (parasztmértékkel) :

- két- három csésze rizs (Ne hosszúszemű rizset használjunk, száraz lesz tőle.)

- 5-6 gomba (Lehet több is. Csiperkét használtam. Mindenképp semleges ízű gomba legyen. Fogalmam sincs, mi lehet az eredetiben, mindenesetre elképzelem a hülyére bombázott afgánokat amint két megszállás között arról vitatkoznak, hogy mi mehet az afgán rizsbe, hagyjuk, elvégre enni szeretnénk.) Lehet több is. Elmaradhat, ilyenkor több dió jön bele. Fordítva nem érvényes. Bár a dió és fokhagyma adja meg az ízét, tapasztaljuk ki személyesen, de arra vigyázzunk, hogy fokhagyma ne nyomja el a dió és a mazsola (amely nem fog édesnek tűnni) ízét.

- kb. három-öt gerezd fokhagyma (hazaiból kettő-három is elég, kínaiból lehet több)

- egy közepes hagyma (nem vöröshagyma)

- egy-két marék dió (lehet több, ízléstől függ)

- egy-két marék mazsola

- só, bors, petrezselyemzöld

- kardamom

- vaj vagy olivaolaj (esetleg mindkettő)

Lehet köret (ebben az esetben kevesebb hagyma, fokhagyma, mazsola és gomba kell bele), lehet előétel (több gomba, vadul bors, ebben az esetben vajon készítem), lehet önálló fogás (vegetáriánusoknak ajánlott, ha van ilyen állat).

Vajon (vagy olivaolajon, a kettő keverékén) megfuttatni a nagyon vékonyan szeletelt hagymát (ne aprítsuk fel) és apróra aprított fokhagymát. Hozzáadjuk a felaprított diót (nem túl apró ez sem, egyebekben: bánjunk vele bőkezűen), pirítjuk ízlés szerint, hozzáadjuk a gombát, pároljuk, beledobjuk a mazsolát, készre pároljuk. (Ha létezik ilyen magyarul. Mármint készre párolni.)
Megsózzuk, megborsozzuk, amikor kész petrezselyemzöldet szórunk bele. (Calmo, calmo. Ne legyünk túl bőkezűek. Türelem).

Közben: rizset főzünk-párolunk, pici sóval, símán. Semmi bele a rizsen kívül.

Amikor az alap (vagy minek is nevezzem) kész, a rizset belekavarjuk. A végén borssal, petrezselyemmel és kardamommal fűszerezzük. A kardamom elmaradhat, ilyenkor több petrezselymet kap, de ezzel is vigyázni. A kardamommal (az eredeti recept szerint ez nem maradhat el, szerintem igen, akkor is ha több iráni megesküszik rá, hogy inkább holtan mint kardamom nélkül).

Annyi még: ízlése válogatja, de ha lehet, külön főzzük a rizset és a diós-gombás alapot. Külön is fűszerezzük, amikor összekeverjük, ismét fűszerezzük.

Én vajjal készítem, nem rossz olivaolajjal sem, bár más: tessék kísérletezni.

Számos változata létezik, ez a legegyszerűbb.

Idő: amíg a rizs megfő