Monday, May 3, 2010

Puliszkafelfújt. Vagyis spoonbread.




Amikor anyám tojással (meg ami volt éppen) turbózta fel az örökös puliszkát, fogalma sem volt, hogy a déli konyha egyik ínyencfalat számba menő fogását főzi éppen. Pedig a spoonbread az: amilyen könnyű készíteni, éppolyan könnyű elrontani. A belseje krémszerűen puha, a kérge száraz, megpirult. Könnyű fogás, kanállal tálalják és eszik. (Mondjuk, nekünk nem jutott eszünkbe villa- meg fakanálkenyérnek titulálni a puliszkát, de ez mindegy most). Puliszka is, polenta is, felfújt is, valójában egyik sem: ez a spoonbread.


Az alapja máléliszt tejben vagy íróban főve (itt sem kell aggódni, jó az vízben is), ebbe - szó szerint akármi jöhet (hústól sajtig vagy zöldségig és zöldfűszerekig) - ami viszont nem maradhat ki belőle, az a tojás. A tojást fűszerezzük, a fehérjét-sárgáját külön-külön felverjük, a végén a keverékhez adjuk, azt sütögetjük (közepesen) erős tüzön. Önmagában szeretem, kevés sajtot szórok a tetejére, és különösen mutatós kisebb felfújt vagy muffinformában.


Hozzávalók (két személyre)

egy csésze kukoricaliszt

két csésze víz, egy-két csésze tej

vaj

só, bors (elmaradhat)

3 tojás

a tetejére sajt (elmaradhat)

A recept szerint jöhet bele sütőpor, valóban szépen megkel tőle. Nem tettem most, tehát nem sorolom fel, amennyiben igen, ehhez a mennyiséghez úgy egy-két teáskanálnyi jön).

olvasztott vaj


A sót a málélisztbe keverem. Felforralom a vízet, beleteszem a málélisztet, kavarom pár percig, aztán feltöltöm a tejjel. (Víz helyett kezdhetjük egyenesen a tejben főzni, finomabb ha csak tejjel készítjük.) Amikor keményedni kezd, beletesszük a vajat (másfél-két kanálnyi). A tojássárgákat felverem, fűszerezem (só, bors, szerecsendió), a fehérjét keményre verem. A málélisztet körülbelül tíz-tizenöt percig főzöm, néha többet. (Ez viszont lisztfüggő: nem szabad túlfőzni, kemény sem maradhat: ez a jó felfújt titka.)

Egy hőálló tálat (vagy több kicsit) kivajazok. A tojássárgákat a puliszkába keverem, kevés sajtot is teszek hozzá, a végén óvatosan beleforgatom a fehérjéket. A kivajazott tálba öntöm, megszórom kevés sajttal, gázsütőben egy órán át sütöm, kb 210 fokon, amíg a teteje megpirul. Nem szabad túlsütni, akkor jó, ha a közepe krémszerűen lágy. A tejbe gyakran teszek sáfrányt is, nagyon mutatós fogás sárgára színezve, most elmaradt. Van édes változata is. (Ilyenkor só helyett cukorral főzzük, és másként fűszerezzük.) Amennyiben sütőporral készítjük, jobb ha a tojásba keverjük, és a végén adjuk hozzá.










Címkék