Wednesday, February 8, 2012

Vörös áfonya leves -- egy sós gyümölcsleves



A vörös áfonya  (cranberry) mint csodaszer: nemcsak én zengem dicséretét (csúnya, éveken át húzódó fertőzésből kúrált ki), és nemcsak a házipatika része. Vörös áfonya nélkül nem illett vadast felszolgálni jobb helyeken, a vörös áfonyából készült mártás pedig a sült szárnyasok, töltött húsok, a rántott sajt pompás kiegészítője.

Mivel erdélyi volnék, a csontléből, füstölt húsléből főtt gyümölcsleves majdnem minden héten került az asztalra (Kövi Pál kiváló könyvében találni rá számos receptet), és becsületes lokálpatrióták módjára  azt képzeltem, ezt így nem ismerik sehol ezen a világon. Dehogynem ismerik: álljon itt egy amerikai recept.

Hozzávalók (kb két személyes adag, bőven mérve):
 - egy közepesen kicsi hagyma
 - egy murok
- egy alma
- fél csésze vörös áfonya (vagy ennek megfelelő szárított áfonya)
-negyed csészényi felaprított szárzeller vagy fele annyi zeller (ha ez utóbbit használjuk, némi zellerlevéllel is megtoldhatjuk a végén)
- liternyi tyúkleves vagy alaplé, vagy egy-másfél leveskocka
- egy-két babérlevél
- egy kevés (mondjuk fél pohárnyi-pohárnyi) fehérbor
- alma
- só, cukor, bors, kevés szárított chili
- úgy másfél-két evőkanálnyi vaj
- tejföl és liszt, eresztéknek

A szárított áfonyát megmosom, áztatom ha kell. A hagymát felaprítom, a vajon megfuttatom, hozzáadom a felvágott zellert és murkot, puhára párolom a vajon. Ha odakapna, csöpp borral vagy húslevessel töltöm fel, óvatosan, szinte kanalanként adagolva. Amikor a zöldség megpuhult, borsot tekerek rá, megszórom (óvatosan) egy csöppnyi chilivel (ízlés szerint, később pótolható még), rádobom a babérlevelet-leveleket, közepesen lassú tűzön forralom. Beledobom a felaprított áfonyát is, felkockázom az almát, beleteszem, lassan forralom, ha kell feltöltöm.  Jöhet  bele zellerlevés is, ízlés szerint, a vége felé egy kevés bor vagy almabor. Amikor az alma majdnem szétfőtt és az áfonya is megpuhult, felduzzadt, kész is. Eresztéket készítek, forralok egyet-kettőt rajta, kóstolom, ha kell cukrozom-sózom-borsozom még.  Tálaláskor jöhet még a tányérba tejföl, netán vaj.

Mivel a vörös áfonya rendkívül savanykás, fontos, hogy vajjal-tejföllel bolondítsuk. Fontos az is, hogy a zöldségeket az elején vajban vagy olajban pároljuk puhára, ez nagyon feldobja. Ezt a levest nem mindenki szereti -- nem könnyű ízesíteni, de nem is az ördögtől való fortély. Forró vitaminbomba ebben a siváran zavaros, lehangoló télben.

(Némileg módosított amerikai recept, innen loptam.)

Tuesday, February 7, 2012

Spenótos-gombás kenyérfelfújt -- nyomor luxuskivitelben.


A hozzávalók mennyisége változhat -- lehet több vagy kevesebb spenótot, gombát, miegymást használni.

Hozzávalók: 
- negyed kiló száraz vagy gyengén pirított kenyér, szeletelve
-kb. húsz-huszonöt deka spenót (fagyasztott)
- másfél - két csészényi gomba (fagyasztott) -- most szegfűgomba, hozzá fél marék szárított vargánya.
- három-négy gerezd fokhagyma
-  két-három csésze tej
- négy tojás
- kevés olaj, só, bors, szerecsendió, egy púpos kiskanálnyi kakukkfű
- másfél csészényi reszelt sajt, vegyesen -- parmezán, cheddar, ami van. Minél átütőbb, erősebb ízű, annál kevesebb. Semleges ízű sajtból jöhet több is.

A kenyérszeleteket (én most fehéret használtam) alaposan bedörzsölöm fokhagymával. Félreteszem. Cseppnyi olajon vagy vajon megfuttatok egy gerezd foghagymát, a spenótot kevés tejben megpárolom, nagyon kevés sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezem. Amikor kész,mixelem, ha kell, félreteszem.

Egy cikk fokhagymát megfuttatok olajon vagy vajon,rádobom a gombát (a szárított gombát előkészítem ha kell), sózom, borsozom, puhára párolom. A vége felé kakukkfűvel ízesítem.

A  kenyeret felkockázom (kb két centinyi kockákra), összekeverem a spenóttal, gombával, reszelt sajttal. Felverem a négy tojást, ráöntök úgy két csésze tejet, sózom, borsozom ezt is. (A sóval vigyázni.) A tojásos tejet ráöntöm a spenótos-gombás-sajtos kenyérre, hagyom állni jó tíz percet, hogy a kenyér megszívja magát, aztán a masszát alaposan kivajazott formába öntöm, és erős tűzön sütögetem jó ötven percet, amíg szépen megpirul. Vigyázzunk, ha lehet inkább nagyobb formát válasszunk, ne rétegezzük túl. (Úgy másfél-két réteg az ideális). Amikor az alja-teteje szépen megpirult, kész is.

(A New York Times receptje alapján, kissé módosítva.)

Mivel minden hozzávalót külön sózunk, nagyon vigyázzunk, ugyanis fontos, hogy a tojásos tejbe is kerüljön. A gombába több kakukkfű is kerülhet, a spenótnak sem ártott meg a szerecsendió.

Címkék