Az igazi zakuszka, az igazi zakuszka az természetesen az, amit a mama főzött be. Vagy a nagymama, a nemi szerepek felcserélődésével nemsokára a papa is főzött volt igazi zakuszkát, és amikor a papa zakuszkájára emlékezünk majd, na akkor még a feministák is letehetik a fegyvert. (A mai nagypapák sosem főznek zakuszkát, olyan mitológiai állat nincs, arról lekéstem.)
Ez a zakuszka nemcsak azért különbözik a
többitől mert ez amolyan nosztalgivásári portéka, nem. Ez nemcsak sűrű, ennek tartása van. Ez nem látott paradicsomlevet, nem is fog. Ebben murok van, karfiol van, gomba van, ebben minden van. Ennek minden összetevőjét külön párolták. Ez valódi erdélyi multikulti zakuszka, ez maga az ó-globalizáció amely ellenáll a divatnak, a trendnek. Régi recept, némi örmény beütéssel.
Hozzávalók:
10 db. paradicsompaprika
2 liter babvelő és/vagy egy kiló padlizsán (vinete)
háromnegyed kiló hagyma
háromnegyed kiló karfiol
háromnegyed kiló murok
másfél kiló paradicsom
1 liter olaj (ebből gyakran kettő lesz, sebaj)
só, bors, babér, szerecsendió
10 db. paprika
gomba (belefőzhetjük tálalás előtt is)
A paszulyt, karfiolt sós vízben megfőzni, a murkot, paprikákat, hagymát apróra vágva megpárolni (mármint a zöldség legyen apróra vágva), a paradicsomot besűríteni, a vinetát, oppardon padlizsánt megsütni, megtisztítani, lecsorgatni majd apróra vágni (ne mixeljük, ez nem gyomorbajosoknak szánt tápszer).
Amikor minden külön elkészült (a jó zakuszka egyik titka az, hogy külön pároljuk vagy főzzük a hozzávalókat), szóval, amikor minden elkészült (a hozzávalók addig ülhetnek a kamrában vagy a fagyasztóban), akkor egy nagy fazékba tesszük őket, felöntjük az olajjal, főzni kezdük, fűszerezzük. A szerencsendióval vigyázni, mindent mértékkel, de tessék bátran kísérletezni. Ennek a változatnak a murok és a szerencsendió a lelke.
Amikor kész, forrón üvegekbe tölteni, szárazdunsztban ül másnapig, akkor tanácsos kidunsztolni az egészet. (15-20 perc, nem nagy ügy, megéri.)
A murkot, hagymát, paprikaféléket lehetőleg külön-külön párolni kevés olajjal.
A murok és karfiol akár el is maradhat, szerintem az a lelke, na meg a szerencsendió. Külön főzhetjük a padlizsános illetve paszulyos változatot, akinek nincs türelme nyugodtan főzze egybe. A gombát apróra vágjuk, olajon pároljuk, fűszerezni nem kell, hozzáadhatjuk a végén, mielőtt üvegbe töltjük, vagy később, tálalás előtt (ilyenkor azért nem árt egy kicsit összefőzni megint az egészet).
Amolyan téli mindenes, nemcsak hidegtálakhoz jó, tálalhatjuk sültek mellé, sokan szeretik tésztafélékkel, sajt és paradicsommártás helyett.
2 comments:
Jókat olvasgattam Nálad, de miután a zakuszka -gyerekkori- emlékeim közé tartozik, ezért ide irtam. Csak jöjjön már az a tavasz és a nyár, hogy el is tudjam késziteni :))
Viki,
Köszönöm. Majd eljön a tavasz is, a nyár is. Ezzel a zakuszkával nagyon sok a pepecs, és nagyon megéri. Ez szertartás és agapé.
Post a Comment